Keleti jövők - a régió infrastruktúrájának következő évtizede

A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére; hogy kereskedelmi és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.

Mint minden nagy infrastruktúra fejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezekkel mi most nem foglalkozunk, inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint, hogy jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.

KRK LNG Terminál / Horvátország

Idén januárban elkészült a Balkán-félsziget és (a Balti-tengert nem számítva) Közép-Európa egyetlen cseppfolyós földgáz felvételére alkalmas LNG terminálja. Hogy ennek mekkora jelentősége van? Hatalmas. Közép-Európa az elmúlt évtizedekben ki volt szolgáltatva ezen a téren, amit sem tározók, sem az egymás közötti kapcsolatok fejlesztésével sem lehetett orvosolni, ugyanis nyersanyagforrás csak egyetlen pontját volt a vezetékhálózatnak: Oroszországban. Az energiapiac diverzifikálása az egyik legfontosabb eszköz egy régió biztonságának és függetlenségének garantálásában, így az idei évtől egy kicsit megint szabadabbak vagyunk.

Peljesac-híd / Horvátország

A horvátországi peljesac híd több szempontból is történelmi jelentőségű: 568 méteres hosszával (összesen hossza 2404 méter) horvátország legnagyobb kábelhídja lesz, valamint ez volt az első olyan európai uniós közbeszerzési eljárás amit kínai vállalat nyert meg. A hídtól alapvetően mindenki mást vár; Horvátország és az Európai Unió azt, hogy egy kedvezőtlen demográfiájú és hanyatló régió vérkeringését frissíti majd fel híd, Kína pedig, hogy a híd hasznos része lesz a Egy Övezet Egy Út kezdeményezésnek és hogy precedenst tud teremteni azzal, hogy bebizonyítja: jó minőségben, olcsóbban és gyorsabban képes jelentős beruházásokat megvalósítani a világ bármely pontján.

Budapest - Belgrade railway / Magyarország - Szerbia

Habár a COSCO nagyon jelentős kikötőkben tulajdonos nyugat-európában, stratégiai szempontból mégis a pireuszi kikötő megvásárlása volt a stratégiai szempontból talán legfontosabb fejlemény a Kína és Európai Unió közötti szállítási útvonalak fejlesztése terén. A következő kérdés, hogy a dél-balkáni kikötőből, hogyan kerül az áru közép- és nyugat-európába. Magyarország és Szerbia érthetően együtt szeretne erre a kérdésre felelni, mégpedig azzal, hogy a Budapest és Belgrád közötti elhanyagolt és lassú viszonylaton új vasútvonalat épít 336 km hosszúságban.

Toronyházak keleten / Magyarország - Lengyelország

Két szimbolikus beruházás amely Varsóban és Budapesten is a legmagasabb toronyházakat eredményezi. Nem kimondottan infrastruktúra, de mégiscsak minden város szimbolikus pontjai “a” legmagasabb toronyházaknak. Budapest és Varsó merőben eltérő módon áll a magasházak szabályozásához, de ezzel itt nem foglalkozunk tovább, mert mostani számunkban külön cikkben foglalkozunk a két Foster and Partners által tervezett kelet-európai felhőkarcolóval.

Hauszman terv és a Szász-palota / Magyarország - Lengyelország

Ami Budapesten a Hauszman terv, az Varsóban a Szász Palota, azzal a különbséggel, hogy előbbi program már gőzerővel fut. Az, hogy az épített környezetet pusztító háborúk után helyreállítjuk, a legkevésbé sem indokolja, hogy azt gondoljuk: a korabeli politikai rendszereket is helyre akarja állítani velük az aktuális döntéshozók. Budapesten a Királyi Palota rekonstrukciója a háborút követően politikai okokból maradt el, mert a szocialista rezsim nem tartotta fontosnak a korábbi történelmi korokat reprezentáló épületek újjáépítését. A 2014-ben elindított Hauszman terv mára konkrét eredményeket tud felmutatni és a folyamat lebilincselő. Ezzel szemben a varsói Slaski / Szász-palota rekonstrukciója hatalmas viták közepette továbbra sem tud elindulni. A náci megszállás alatt tervszerűen lerombolt Varsó épületei közül ez sem tudta elkerülni sorsát, és több szempontból is nagyon érzékeny pont a lengyel közéletben a téma. Reméljük egyszer láthatjuk élőben a palotát. 

Visegrádi nagysebességű vasút / visegrádi négyek

Bár egyelőre még csak korai, előkészítés előtti szakaszban van a projekt, egy miniszteri szintű szándéknyilatkozat jelzi, hogy a négy résztvevő állam komolyan gondolja, hogy megépíti egyszer a fővárosaikat összekötő gyorsvasutat. A gyorsvasút a konkrét haszna mellett szintén a presztízsberuházások közé tartozik, de a volt keleti-blokk országaiban a nyugatihoz képest eleve szegényesebb infrastruktúra állt a közlekedni vágyók részére, ezért kimondhatjuk: hatalmas előrelépés lenne ez a világ ezen táján.

Varsó - "Szolidaritás" közlekedési csomópont / Lengyelország

A jövőben a Chopin repteret helyettesíteni tervezett ún. Central Communication/Transport Port Varsótól nyugatra fog megépülni és azt az ambíciózus célt tűzte ki maga elé a fejlesztő, hogy a légi és vasúti csomópont évi 100 millió utast legyen képes fogadni úgy, hogy míg Varsó központja 15 percre, addig a legnagyobb lengyel városok - Krakkó, Wrocław, Poznań és Gdańsk legfeljebb két órás távolságra legyenek tőle.

Elektromos hálózatok Kelet-Európában / Ukrajna - Moldova

Habár a volt szocialista országok Európai Unióhoz csatlakozott tagjaival ez már megtörtént közel harminc évvel ezelőtt, a következő nagy lépés a régió ipari, kereskedelmi és átfogó gazdasági reformjához Ukrajna és Moldova csatlakozása a European Network of Transmission System Operators for Electricity vagyis az ENTSO-E - hez. A projekt súlyát semmi sem jelzi jobban, hogy a két ország együtt közel ötvenmillió lakosának életét javítaná és gazdaságaik kiszámíthatóságát növelné ez az egyesítés, újabb hatalmas lépés téve a hidegháborús korszak lezárása felé.

A Duna-Morava-Vardar-Égei csatorna / Magyarország és a Balkán

Csatorna a Dunától az Égei-tengerig? Nem venném a bátorságot, hogy egyértelműen viccnek minősítsem a felvetést, de azt leszögezhetjük, hogy roppant valószínűtlen dologról beszélünk. Annak idején utoljára talán Ceaușescu Romániájában merült fel, hogy Bukarestből tengeri kikötőt faragjon a Kárpátok géniusza egy csatorna segítségével. A Duna-Égei-tenger csatorna mindenképpen hasznosabb elképzelésnek tűnik ennél, ugyanakkor megvalósíthatóságát tekintve nem tűnik sokkal reálisabbnak. A koncepció a Balkán és Közép-Európa tenger nélküli országait kapcsolná folyami kereskedelmi kapcsolatba az Égei-tengerrel, de ha már ilyen irányú észak-déli kereskedelmi folyosóról álmodunk, valószínűleg járhatóbb út a vasút a hegyeken keresztül.