Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Három-tenger vagy négy visegrádi ország?

Első bejegyzésemben feltettem a kérdést: “van-e víziója Köztes-Európának?” Akkor a válaszban egy alapvetően geopolitikai megközelítés került terítékre majd kitértünk az “Intermarium” koncepcióra, amely maga az elméleti válasz régiós kihívásunkra. De ha gyakorlati szempontból közelítjük meg a felvetést, akkor nehéz eldönteni milyen intézmény lehet képes valóra váltani Piłsudski marsall álmát. Vajon a Visegrádi Együttműködés vagy a Három Tenger Kezdeményezés lesz a befutó, avagy; V4 vagy 3SI?

A napokban jelent meg egy interjú Heincz Barna tollából a Mandineren Jakub Lachert Közép- és Kelet-Európa szakértővel, aki a varsói The Warsaw Institute és kiadványának a The Warsaw Institute Review-nak a munkatársa és a Három Tenger Kezdeményezés jelenlegi helyzetét tekintik át. Érdemes ránézni!

A bevezetőben feltett kérdésre alapvetően nem tudunk választ adni; hiszen ilyen válasz nincs még, a kérdés nem dőlt el. Ugyanakkor a két alapjaiban eltérő koncepció jól összehasonlítható és valamiféle feltevésünk lehet azzal kapcsolatban melyik összefogás lehet sikeresebb, vagy arról, hogy mely célokat mely képes könnyebben elérni.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Magyarország a V4-ek következő soros elnöke: merre tovább Visegrád?

A mai napon Katowiczeben Orbán Viktor magyar miniszterelnök átvette Mateusz Morawiecki Lengyelország minisztertanácsának elnökétől a Visegrádi Együttműködés soros elnökségét. A magyar elnökség egy olyan időszakban veszi kezdetét amikor a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállítás talán legizgalmasabb időszaka következik, pont ezért a magyar miniszterelnök is ezt jelölte meg kiemelt célként: a visegrádi országok gazdaságának újraindítását. Habár a négy ország gazdasági mutatói így is jobbak az unió nyugati országainak számainál, mégis nem csak ez a kérdés, hanem számtalan más kihívás is jelen lesz a négyesfogat következő fél évének életében: a lengyel kormány jelenleg is rendkívül instabil helyzetben van parlamenti többségét tekintve, míg Magyarországon egy év sincs hátra a következő választásig.

Hatalmas kérdés lesz mindkét ország kormányainak következő hónapjaiban, hogy vajon az új amerikai kormányzat hogyan viszonyul hozzájuk, ugyanis az amerikai-kínai “hidegháború” hullámai egyre magasabbra csapnak, amelyben az energia forrásoktól, a high-tech iparágakon és kereskedelmi útvonalokon keresztül a kultúrális térig egyre markánsabb háborús frontvonalak vannak, itt pedig a semlegességnek komoly ára van. A visegrádi országok, amelyek egyszerre akarják fenntartani gyümölcsöző kereskedelmi  kapcsolataikat a nagyhatalmakkal, kénytelen lesznek a következő időszakban a hátországukra is energiát fordítani és gyorsan, hatékonyan alkalmazkodni a körülöttük lévő változásokra. A “nagy sakktáblán” egyre nagyobb a turbulencia.

FORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Európa következő nagyhatalma?

Milyen lenne ha a Visegrádi Együttműködés országai szorosabb közösséget alkotnának? Mekkora súlya lenne a csoportosulásnak ha egy országról beszélnénk? Valószínűleg még messze van az az idő, hogy valamilyen formában egyesüljenek Köztes-Európa vezető országai, ugyanakkor mégis érdemes eljátszani a gondolattal: mi lenne ha a régiót szegélyező nagyhatalmak közötti üres teret újra egy nagyobb ország töltené ki, megbillentve a jelenlegi status quo-t?

Mai állás szerint erre a szerepre egyedül a Visegrádi Együttműködés lehet alkalmas pályázó. Ahogy George Friedman hívja - a lengyel blokk -; Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország olyan gazdasági, civilizációs és politikai alternatívát kínál, amely egyértelműen sajátos, jól azonosítható és ebből fakadóan igazodási pontként is értelmezhető, a régió többi országa tud hozzá csatlakozni. Jól látható, hogy a Balkántól kezdve Kelet-Európán át, egészen Brüsszelig, az Európai Uniós politikáig ez a csoport aktívan alakítja Európa viszonyait, megpróbálva kitölteni ezt a teret, élni a történelmi körülményekkel, amelyek talán fél évezrede nem voltak hasonlóak. 

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Keleti jövők - a régió infrastruktúrájának következő évtizede

A Közép- és Kelet-Európai régió növekedése olyan új infrastruktúrák iránti igényt teremtett amelyre a 20. század második felében még gondolni sem mertünk volna. Ez az igény persze nem csak a kommunista diktatúrák alól való felszabadulás, hanem a megváltozott globális gazdasági környezet eredménye is. A globális kereskedelemben merőben új világ alakult ki az ezredfordulóra amelyben stratégiai szempontból kiemelkedő lehetőségek nyíltak a Közép- és Kelet-Európai országok számára. A legambíciózusabb projekteket gyűjtöttem össze nektek, kezdve azoktól amelyeken némely esetben már az utolsó simításokat végzik, egészen azokig amelyek valószínűleg sosem fognak elkészülni.

A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére; hogy kereskedelmi és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.

Mint minden nagy infrastruktúra fejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezekkel mi most nem foglalkozunk, inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint, hogy jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.