A napokban jelent meg egy interjú Heincz Barna tollából a Mandineren Jakub Lachert Közép- és Kelet-Európa szakértővel, aki a varsói The Warsaw Institute és kiadványának a The Warsaw Institute Review-nak a munkatársa és a Három Tenger Kezdeményezés jelenlegi helyzetét tekintik át. Érdemes ránézni!
A bevezetőben feltett kérdésre alapvetően nem tudunk választ adni; hiszen ilyen válasz nincs még, a kérdés nem dőlt el. Ugyanakkor a két alapjaiban eltérő koncepció jól összehasonlítható és valamiféle feltevésünk lehet azzal kapcsolatban melyik összefogás lehet sikeresebb, vagy arról, hogy mely célokat mely képes könnyebben elérni.
Hatalmas kérdés lesz mindkét ország kormányainak következő hónapjaiban, hogy vajon az új amerikai kormányzat hogyan viszonyul hozzájuk, ugyanis az amerikai-kínai “hidegháború” hullámai egyre magasabbra csapnak, amelyben az energia forrásoktól, a high-tech iparágakon és kereskedelmi útvonalokon keresztül a kultúrális térig egyre markánsabb háborús frontvonalak vannak, itt pedig a semlegességnek komoly ára van. A visegrádi országok, amelyek egyszerre akarják fenntartani gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolataikat a nagyhatalmakkal, kénytelen lesznek a következő időszakban a hátországukra is energiát fordítani és gyorsan, hatékonyan alkalmazkodni a körülöttük lévő változásokra. A “nagy sakktáblán” egyre nagyobb a turbulencia.
FORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN
Ahogy már többször szóba került ezen a felületen; ahhoz, hogy ezt a témát kellő alapossággal és értelmes eredménnyel tudjuk körüljárni először is ki kell kászólódnunk a mainstream média által ránk telepített ködből. Ugyanis természetesen nem lehet hiteles az a narratíva amely szerint egy demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.
Az illiberális kifejezés valójában nem öndefiníció, hanem csak egy szlogen ami pont ezen problémára mutat rá: a liberális ideológiával összenőtt mainstream média kizárólagosságával szembeni ellenpontot határoz meg, ugyanakkor semmilyen jó üzenet nem alapulhat valaminek az ellenpontozására, szóval inkább azt fogjuk összegyűjteni, hogy mi mellett áll a mi, “keleti” civilizációnk. Meglepő módon sorra olyan dolgok fognak előkerülni amelyek néhány évtizede még határozottan a nagybetűs nyugati civilizáció alapjait jelentették, mára ugyanakkor merőben máshol látjuk ezeket az ideológiai térképen.
A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére; hogy kereskedelmi és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.
Mint minden nagy infrastruktúra fejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezekkel mi most nem foglalkozunk, inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint, hogy jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.