Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Európa következő nagyhatalma?

Milyen lenne ha a Visegrádi Együttműködés országai szorosabb közösséget alkotnának? Mekkora súlya lenne a csoportosulásnak ha egy országról beszélnénk? Valószínűleg még messze van az az idő, hogy valamilyen formában egyesüljenek Köztes-Európa vezető országai, ugyanakkor mégis érdemes eljátszani a gondolattal: mi lenne ha a régiót szegélyező nagyhatalmak közötti üres teret újra egy nagyobb ország töltené ki, megbillentve a jelenlegi status quo-t?

Mai állás szerint erre a szerepre egyedül a Visegrádi Együttműködés lehet alkalmas pályázó. Ahogy George Friedman hívja - a lengyel blokk -; Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország olyan gazdasági, civilizációs és politikai alternatívát kínál, amely egyértelműen sajátos, jól azonosítható és ebből fakadóan igazodási pontként is értelmezhető, a régió többi országa tud hozzá csatlakozni. Jól látható, hogy a Balkántól kezdve Kelet-Európán át, egészen Brüsszelig, az Európai Uniós politikáig ez a csoport aktívan alakítja Európa viszonyait, megpróbálva kitölteni ezt a teret, élni a történelmi körülményekkel, amelyek talán fél évezrede nem voltak hasonlóak. 

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Diverzitás az energiában

Mindenki emlékszik földrajz órákról a következőre: Magyarország energiahordozókban szegény ország. Ez egy olyan adottság, melynek jelentőségét tovább növeli, hogy az életszínvonal az utolsó három évtizedben szinte folyamatosan nőtt, azaz energiaigényünk ugyanezen időszakban még jobban növekedett. Jelenleg az ország energiafogyasztásának közel ⅔-át állítja elő saját maga, a maradékot villamosenergia formájában importáljuk külföldről.

Az itthon előállított energia közel fele nukleáris, míg negyede földgázból származik, mely tétel teljes egészét a villanyhoz hasonlóan importáljuk a környező - volt szocialista - országokhoz hasonlóan. Ez azért van így, mert a második világháborút követően a szovjet igényeket kiszolgáló tervgazdaság a hagyományos szén, és akkor újszerű szintén szovjet technológiát alkalmazó nukleáris energia mellett tudatosan ezen forrásra építette fel a magyar energiaipart, hogy mindegyik szocialista szatellit állam megfelelő mennyiségű földgáz tudjon rendelni keletről. Ennek megfelelően az ehhez szükséges vezetékhálózat is így lett kialakítva, amely a rendszerváltás után továbbra is függésben tartotta a blokk országait.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Keleti jövők - a régió infrastruktúrájának következő évtizede

A Közép- és Kelet-Európai régió növekedése olyan új infrastruktúrák iránti igényt teremtett amelyre a 20. század második felében még gondolni sem mertünk volna. Ez az igény persze nem csak a kommunista diktatúrák alól való felszabadulás, hanem a megváltozott globális gazdasági környezet eredménye is. A globális kereskedelemben merőben új világ alakult ki az ezredfordulóra amelyben stratégiai szempontból kiemelkedő lehetőségek nyíltak a Közép- és Kelet-Európai országok számára. A legambíciózusabb projekteket gyűjtöttem össze nektek, kezdve azoktól amelyeken némely esetben már az utolsó simításokat végzik, egészen azokig amelyek valószínűleg sosem fognak elkészülni.

A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére; hogy kereskedelmi és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.

Mint minden nagy infrastruktúra fejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezekkel mi most nem foglalkozunk, inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint, hogy jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Mit tanít a történelmünk a Sárosi Péterekről?

A valóság az, hogy a világ egyetlen sikeres hatalmának gazdasági, katonai vagy politikai döntését sem lehet morális vagy büszkeségi szempontból vizsgálni. Ez egész egyszerűen értetlenség.

Szívem szerint még legalább négy bejegyzésben vezettem volna fel Köztes-Európa és Magyarország stratégiai lehetőségeinek kérdését az Atlaszon, de Sárosi Péter írása a 444 / pendulum blogon váratlanul lényegretörően illusztrálta hazánk és régiónk stratégiai gondolkodásának zsákutcáját: a moralizáló, nagyhatalmi dicséretért esedező antiszuverenista elit elmélkedését. 

Szembetűnő, hogy Sárosi - aki történész és jogvédő - írásában a kiemelésekben ehhez hasonló jelzők tobdzódnak a nemzetközi politikai térben navigáló Magyarország történelmi aktusai kapcsán: “tisztelet és rokonszenv”, “leggyászosabb”, “legszégyenteljesebb”, “figyelmeztetés és szégyenfolt”.