Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Három-tenger vagy négy visegrádi ország?

Első bejegyzésemben feltettem a kérdést: “van-e víziója Köztes-Európának?” Akkor a válaszban egy alapvetően geopolitikai megközelítés került terítékre majd kitértünk az “Intermarium” koncepcióra, amely maga az elméleti válasz régiós kihívásunkra. De ha gyakorlati szempontból közelítjük meg a felvetést, akkor nehéz eldönteni milyen intézmény lehet képes valóra váltani Piłsudski marsall álmát. Vajon a Visegrádi Együttműködés vagy a Három Tenger Kezdeményezés lesz a befutó, avagy; V4 vagy 3SI?

A napokban jelent meg egy interjú Heincz Barna tollából a Mandineren Jakub Lachert Közép- és Kelet-Európa szakértővel, aki a varsói The Warsaw Institute és kiadványának a The Warsaw Institute Review-nak a munkatársa és a Három Tenger Kezdeményezés jelenlegi helyzetét tekintik át. Érdemes ránézni!

A bevezetőben feltett kérdésre alapvetően nem tudunk választ adni; hiszen ilyen válasz nincs még, a kérdés nem dőlt el. Ugyanakkor a két alapjaiban eltérő koncepció jól összehasonlítható és valamiféle feltevésünk lehet azzal kapcsolatban melyik összefogás lehet sikeresebb, vagy arról, hogy mely célokat mely képes könnyebben elérni.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Magyarország a V4-ek következő soros elnöke: merre tovább Visegrád?

A mai napon Katowiczeben Orbán Viktor magyar miniszterelnök átvette Mateusz Morawiecki Lengyelország minisztertanácsának elnökétől a Visegrádi Együttműködés soros elnökségét. A magyar elnökség egy olyan időszakban veszi kezdetét amikor a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállítás talán legizgalmasabb időszaka következik, pont ezért a magyar miniszterelnök is ezt jelölte meg kiemelt célként: a visegrádi országok gazdaságának újraindítását. Habár a négy ország gazdasági mutatói így is jobbak az unió nyugati országainak számainál, mégis nem csak ez a kérdés, hanem számtalan más kihívás is jelen lesz a négyesfogat következő fél évének életében: a lengyel kormány jelenleg is rendkívül instabil helyzetben van parlamenti többségét tekintve, míg Magyarországon egy év sincs hátra a következő választásig.

Hatalmas kérdés lesz mindkét ország kormányainak következő hónapjaiban, hogy vajon az új amerikai kormányzat hogyan viszonyul hozzájuk, ugyanis az amerikai-kínai “hidegháború” hullámai egyre magasabbra csapnak, amelyben az energia forrásoktól, a high-tech iparágakon és kereskedelmi útvonalokon keresztül a kultúrális térig egyre markánsabb háborús frontvonalak vannak, itt pedig a semlegességnek komoly ára van. A visegrádi országok, amelyek egyszerre akarják fenntartani gyümölcsöző kereskedelmi  kapcsolataikat a nagyhatalmakkal, kénytelen lesznek a következő időszakban a hátországukra is energiát fordítani és gyorsan, hatékonyan alkalmazkodni a körülöttük lévő változásokra. A “nagy sakktáblán” egyre nagyobb a turbulencia.

FORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Köztes-Európa nem térdel!

Vajon hogyan lesz egy alapvetően teljesen természetes és helyes célból elutasítást kiváltó “termék”? És ha helyes a cél, akkor miért kell mégis esetleg ellene érvelünk, vagy legalább elfogadnunk ha valaki kinyilvánítja nemtetszését? Rasszista-e aki kifütyüli azokat akik a “rasszizmus ellen” térdelnek és végül miért látványos a nyugat- és kelet-európai országok közötti törésvonal az ügyben?

Utóbbi kérdésre elég kézenfekvő a válasz. Azért mert bár nagyon érdekes időtöltés a kelet-európai országok volt gyarmatait kutatni, de ez a tevékenység kizárólag ködös legendákhoz, szürrealitásba hajló elfeledett felvetésekhez és alternatív történelmi fórumokra kalauzolhat minket. Ha volt is valaha a történelemben kelet-európai gyarmat, az maximum Bosznia lehet az Osztrák-Magyar Monarchia tekintetében, vagy a már-már tényleg ismeretlen Kurföld (ma Litvánia) által alapított nyugat-afrikai és karib-tengeri lerakatok jöhetnek szóba. (Oroszországot és ázsiai területeit természetesen nem soroljuk a magunk világába) Érdekes még a mai Kína területén létrehozott osztrák és magyar koncessziók története is, de ezen marginális jelentőségű, vagy ha nem is az, akkor Európán belüli hódítások a kelet-európai országok történetében zárójelbe tették a gyarmatosítás műfaját és a jelenkorba tolták az Európán kívüli világgal történő szoros kapcsolatok kialakulását. Régiónkban az új időkben az első jelentős afrikai, ázsiai, közel-keleti vagy közép-amerikai népcsoportok a 20. század második felében a szocialista rendszer oktatási programjainak köszönhetően jelentek meg, egészen más kontextusba helyezve az ideérkező diákokkal kialakuló kapcsolatokat, mint a volt gyarmatosítók esetében. A gyarmatosítás nagy időszakaiban a régió országai nem hogy más területek meghódítására készültek volna, hanem többnyire saját maguk hódítói ellen, a szuverenitásukért küzdöttek. Röviden: mi is gyarmatok voltunk leginkább.

A térképen csak a 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokság résztvevő országait jelöljük.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Mit kínál a világnak ma Köztes-Európa?

Ahhoz, hogy a régió országai és mondjuk ki; élükön a lengyel-magyar kettős valóban képes legyen definiálni a térséget, valamint hatalmi tényezőként alternatívát kínálni a környező kisebb vagy nagyobb országoknak, nem lesz elég kizárólag sikeres gazdaság- valamint szakpolitikai programokat letenni az asztalra. Koherens víziót kell bemutatni, civilizációs keretet adni amely megnyerő és hiteles. Nézzük meg mit kínál ma a világnak ez a térség!

Ahogy már többször szóba került ezen a felületen; ahhoz, hogy ezt a témát kellő alapossággal és értelmes eredménnyel tudjuk körüljárni először is ki kell kászólódnunk a mainstream média által ránk telepített ködből. Ugyanis természetesen nem lehet hiteles az a narratíva amely szerint egy demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia. 

Az illiberális kifejezés valójában nem öndefiníció, hanem csak egy szlogen ami pont ezen problémára mutat rá: a liberális ideológiával összenőtt mainstream média kizárólagosságával szembeni ellenpontot határoz meg, ugyanakkor semmilyen jó üzenet nem alapulhat valaminek az ellenpontozására, szóval inkább azt fogjuk összegyűjteni, hogy mi mellett áll a mi, “keleti” civilizációnk. Meglepő módon sorra olyan dolgok fognak előkerülni amelyek néhány évtizede még határozottan a nagybetűs nyugati civilizáció alapjait jelentették, mára ugyanakkor merőben máshol látjuk ezeket az ideológiai térképen.

Fotó: Warsaw changes its skyline


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Európa következő nagyhatalma?

Milyen lenne ha a Visegrádi Együttműködés országai szorosabb közösséget alkotnának? Mekkora súlya lenne a csoportosulásnak ha egy országról beszélnénk? Valószínűleg még messze van az az idő, hogy valamilyen formában egyesüljenek Köztes-Európa vezető országai, ugyanakkor mégis érdemes eljátszani a gondolattal: mi lenne ha a régiót szegélyező nagyhatalmak közötti üres teret újra egy nagyobb ország töltené ki, megbillentve a jelenlegi status quo-t?

Mai állás szerint erre a szerepre egyedül a Visegrádi Együttműködés lehet alkalmas pályázó. Ahogy George Friedman hívja - a lengyel blokk -; Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország olyan gazdasági, civilizációs és politikai alternatívát kínál, amely egyértelműen sajátos, jól azonosítható és ebből fakadóan igazodási pontként is értelmezhető, a régió többi országa tud hozzá csatlakozni. Jól látható, hogy a Balkántól kezdve Kelet-Európán át, egészen Brüsszelig, az Európai Uniós politikáig ez a csoport aktívan alakítja Európa viszonyait, megpróbálva kitölteni ezt a teret, élni a történelmi körülményekkel, amelyek talán fél évezrede nem voltak hasonlóak. 

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Az ismert alternatív történelem térképész YNot1989 (Sean McKnight) víziója a régióról 2051-ből

Diverzitás az energiában

Mindenki emlékszik földrajz órákról a következőre: Magyarország energiahordozókban szegény ország. Ez egy olyan adottság, melynek jelentőségét tovább növeli, hogy az életszínvonal az utolsó három évtizedben szinte folyamatosan nőtt, azaz energiaigényünk ugyanezen időszakban még jobban növekedett. Jelenleg az ország energiafogyasztásának közel ⅔-át állítja elő saját maga, a maradékot villamosenergia formájában importáljuk külföldről.

Az itthon előállított energia közel fele nukleáris, míg negyede földgázból származik, mely tétel teljes egészét a villanyhoz hasonlóan importáljuk a környező - volt szocialista - országokhoz hasonlóan. Ez azért van így, mert a második világháborút követően a szovjet igényeket kiszolgáló tervgazdaság a hagyományos szén, és akkor újszerű szintén szovjet technológiát alkalmazó nukleáris energia mellett tudatosan ezen forrásra építette fel a magyar energiaipart, hogy mindegyik szocialista szatellit állam megfelelő mennyiségű földgáz tudjon rendelni keletről. Ennek megfelelően az ehhez szükséges vezetékhálózat is így lett kialakítva, amely a rendszerváltás után továbbra is függésben tartotta a blokk országait.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Keleti jövők - a régió infrastruktúrájának következő évtizede

A Közép- és Kelet-Európai régió növekedése olyan új infrastruktúrák iránti igényt teremtett amelyre a 20. század második felében még gondolni sem mertünk volna. Ez az igény persze nem csak a kommunista diktatúrák alól való felszabadulás, hanem a megváltozott globális gazdasági környezet eredménye is. A globális kereskedelemben merőben új világ alakult ki az ezredfordulóra amelyben stratégiai szempontból kiemelkedő lehetőségek nyíltak a Közép- és Kelet-Európai országok számára. A legambíciózusabb projekteket gyűjtöttem össze nektek, kezdve azoktól amelyeken némely esetben már az utolsó simításokat végzik, egészen azokig amelyek valószínűleg sosem fognak elkészülni.

A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére; hogy kereskedelmi és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.

Mint minden nagy infrastruktúra fejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezekkel mi most nem foglalkozunk, inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint, hogy jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Mit tanít a történelmünk a Sárosi Péterekről?

A valóság az, hogy a világ egyetlen sikeres hatalmának gazdasági, katonai vagy politikai döntését sem lehet morális vagy büszkeségi szempontból vizsgálni. Ez egész egyszerűen értetlenség.

Szívem szerint még legalább négy bejegyzésben vezettem volna fel Köztes-Európa és Magyarország stratégiai lehetőségeinek kérdését az Atlaszon, de Sárosi Péter írása a 444 / pendulum blogon váratlanul lényegretörően illusztrálta hazánk és régiónk stratégiai gondolkodásának zsákutcáját: a moralizáló, nagyhatalmi dicséretért esedező antiszuverenista elit elmélkedését. 

Szembetűnő, hogy Sárosi - aki történész és jogvédő - írásában a kiemelésekben ehhez hasonló jelzők tobdzódnak a nemzetközi politikai térben navigáló Magyarország történelmi aktusai kapcsán: “tisztelet és rokonszenv”, “leggyászosabb”, “legszégyenteljesebb”, “figyelmeztetés és szégyenfolt”. 


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Mi az, hogy Intermarium?

Bevezető írásomban egy kicsit körülnéztünk a régióban, felszínesen átvettük Köztes-Európa, mint hipotetikus régió mozgásterét. De ki hallott már amúgy köztes-európáról?

Bevezető írásomban egy kicsit körülnéztünk a régióban, felszínesen átvettük köztes-európa, mint hipotetikus régió mozgásterét. De ki hallott már amúgy köztes-európáról? Tekintve, hogy fizikailag nem valami, hanem valamik között üres térnek írható le, ezért az irodalma sem olyan könnyen megtalálható mint ha a német, orosz, vagy török stratégiák értelmezését keresnénk a könyvtárban. Ez azért van, mert ezen stratégiának a relevanciája időszakosan változik az előbbi szereplők által üresen hagyott hatalmi tér méretétől függően. Mondhatnánk; mint főnix hamvaiból, úgy születik újjá ezen régió elképzelése saját maga megformálásáról időről időre. A legismertebb - itthon kevésbé elterjedt - megnevezése ezen elméleteknek lengyel barátainktól érkezik és a magyar definícióhoz hasonlóan arra utal, hogy ez a terület valamik között helyezkedik el, mégpedig tengerek között: Intermarium. Az elképzelést az első világháborút követően mutatta be Józef Pilsudski, melynek lényege az volt, hogy a Baltikumtól a Balkánig húzódó vonalban egy föderális államban javasolta egyesíteni az országokat és amelynek lengyelül a Międzymorze - latin átiratban az Intermarium nevet javasolta. Pilsudskinak amúgy volt egy másik nagyon érdekes meglátása is; az úgynevezett prométeizmus, mely szerint az Orosz Birodalom nem orosz kisebbségei számára szállította volna Prométheuszhoz hasonlóan a tüzet, hogy azokat a nagy keleti szomszéd meggyengítésére használja. Utóbbi logikát ugyan többet látjuk hétköznapi működésben, mint előbbit, de mi mégis az Intermariummal folytatjuk most.

Europe: Summer of Storms - YNot1989


Fáy Gergely
Fáy Gergely

politológus, HYPEANDHYPER alapító

Van-e víziója Köztes-Európának?

A 2020-as évtized – úgy tűnik – rengeteg eldöntendő kérdéssel indul a globális térben, vagy hogy bulvárosabb megfogalmazással éljünk: a történelemben.

A rohamosan fejlődő digitális technológiák mellett a stagnáló innováció problémája, a harmadik világ felzárkózása a nyugat mellé egyes területeken - főleg a fogyasztásban -, valamint a korábbi bipoláris majd egypólusú rendszer multipolárissá válása és számos egyéb nemzetközi politikai, gazdasági és technológia trend okozta rengéseket a világ minden nemzete megérzi. Vajon hogyan függ össze az amerikai politikai rendszer bizonytalansága, az Európai Unió teljes bénultsága, Oroszország, Törökország és Irán látszólagos vagy valós agresszivitása, valamint Kína világhatalomként való megjelenése a nemzetközi porondon, és ami még fontosabb: ebben a roppant bonyolult rendszerben hol lesz Magyarország és Közép-Európa helye? Erre keressük majd a választ ezen a felületen.

Először tisztázzuk, mit értünk Közép-Európán! Ennek definiálásával egy külön blogot is megtölthetnénk, de erre most nem lesz lehetőségünk, úgyhogy valamiféle kompromisszumot kell kössünk az olvasókkal. Közép-Európa helyett mi itt “Köztes-Európáról” fogunk beszélni, mert a földrajzi Közép-Európa koncepció nem függ össze azzal, amit a nemzetközi politikában általában Közép-, Kelet- vagy amikor a kocsmai szakértők kerülnek sorra: Kelet-Közép-Európának nevezünk. Közép-Európa ugyanis földrajzi értelemben nyugatról a francia Elzász tartománytól kelet felé egészen az ezer éves határig, a Kárpátokig tart. Magába foglalja Svájcot, Ausztriát, Olaszország északi részét, Németországot, Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Nyugat-Ukrajnát, Erdélyt, a Vajdaságot, Horvátországot és Szlovéniát, némely értelmezésben a Balti államokat is. Ebből tökéletesen látható, hogy a földrajzi értelmezés geopolitikai, hatalmi, vagy társadalmi összevetésben semmilyen értelmezési keretet sem ad ennek a régiónak. A Köztes-Európa kifejezés már önmagában is utal arra a közösségre, ami minden különbség ellenére közös ezen régió országaiban: a három hagyományos nagyhatalom közötti változó, nem tisztázott befolyási övezetre.